Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turisztikai látnivalói

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turisztikai látnivalói A Magyarország keleti szegletében elhelyezkedő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye változatos földrajzának köszönhetően kedvelt kirándulóhelyszín a turisták körében. A Tisza, a Túr és a Szamos folyók által feldarabolt megye számos ember alkotta és természetes látványosság otthonául szolgál, illetve határvonala nem csupán hazánkkal, de Szlovákiával, Romániával és Ukrajnával is érintkezik. Ezek a tulajdonságai érthető módon jelentős hatást képesek gyakorolni az egész megye idegenforgalmára.

Az épített és a természeti örökségektől hemzsegő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye idegenforgalmára határozottan kedvező hatást gyakorol a szomszédos országok közelsége, ugyanis ez a tulajdonsága a megyébe látogató turisták lehetőségeit jelentős mértékben kiszélesítik. Azonban nem muszáj átlépni az országhatárt ahhoz, hogy szemet gyönyörködtető látványosságoknak legyünk szemtanúi. Elég csupán Magyarország legkeletibb megyéjében egy kicsit körülnéznünk. Irányadóként megpróbáltunk összeállítani egy kisebb listát a megye kiemelkedőbb látnivalóiból.

A megye székhelye, ezáltal turisztikai és gazdasági központja is egyben Nyíregyháza városa. Nyíregyháza nagyjából két 270 négyzetkilométeren elhelyezkedő 120000 fős városa számtalan látványossággal kecsegtet a látogatói számára. A belvárosa terültén fellelhető számtalan műemléképület sorában olyan kiemelkedő jelentőségű példák is felmerülnek, mint a Városháza épülete, a Korona Szálló és Casino történelmi jelentőségű objektuma, de a belvárosi Zrínyi utca szecessziós épületeit sem felejthetjük ki ebből a felsorolásból. A kultúra kedvelői számára őskori és a népvándorlás-korabeli leletekkel kecsegtet a városi Jósa András Múzeum, valamint a Nyírvíz-Palota is hasonlóképp egy rendjelekből és kitüntetésekből álló gyűjteménnyel áll az idelátogatók rendelkezésére.

Nyíregyháza városától nem messze található a Sóstógyógyfürdő névre keresztelt, évszázadok óta látogatott üdülőhely, amely egy nagyjából 2000 négyzetkilométeres park ölelésében fekszik a város határában. Csónakázótó, strand, pihenőparkok találhatók is, és a Nyíregyházi Állatpark komplexuma is ezen a helyszínen került kialakításra.

A város gazdaságát leginkább az idetelepedett nagyvállalatok termelőtevékenysége határozza meg.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye második legnagyobb települése Mátészalka városa. A Kraszna folyó mentén található város fő nevezetessége az ezer méter mélyről feltörő jó minőségű termálvíz, amelyet gyógyászati célzattal a reumás tünetek enyhítésére előszeretettel alkalmaznak. A város területén Múzeum és számos építészeti remek és műemléképítmény is található. Gazdaságát nagyban befolyásolja a város határában létrejött ipari körzet, amely több külföldi vállalkozás számára is otthont biztosít, különböző termelőtevékenységek végzésére. Ezek a vállalatok a térség foglalkoztatottságát is befolyásolják, ugyanis a helyi szakmunkások igen nagy hányadának ezek a szervezetek biztosítanak álláslehetőségeket.

A körzet két nagyobb városa mellett a kisebb települések, illetve a lakott területeken kívül fellelhető természeti értékek is ugyancsak kiváló látványosságnak minősülnek, érdemes lehet tehát az egész térséget bebarangolni, és lehetőleg minél több mindent szemügyre venni.

Komplex építészeti ismeretek elsajátítása Szegeden

Sokan pusztán álmélkodni tudunk olyan mesteri építményeket látva, mint amilyen a Steindl Imre által 20 éven keresztül tervezte Országházunkon is. Emberi civilizációnk algoritmusok sorozatára épül, legyen az egy háztartási felhasználású öntvény, szemrevaló kötött pulóver, vagy akár a legmonumentálisabb építészeti örökségünk, mind tudatos ellenőrzés és gyakorlatban is bizonyított sikeres tervezői munkán alapszik. Bár kevésbé számolunk a gondolattal, valójában minden egyes belső ötlet megvalósítása egyfajta találmánynak minősül. Technikai eszközeink változnak, feltalálási céljaink azonban állandók, amivel általában az emberiség életét szeretnénk könnyebbé tenni.

Emelkedik a műszaki szakmák iránt érdeklődők száma

Minél összetettebb munkafolyamatot kell ellátnunk, annál nagyobb nyomás és felelősségérzet nehezedhet ránk, egy megfelelő előképzettséggel rendelkező szakember viszont képes a változó körülményekre is rugalmasan reagálni, az újdonsült technológiák behozatalát szakmai növekedésének zálogaként, nem pedig fárasztó munkával elvégzendő nehéz feladatnak fog tartani. Természetesen számos szakmában előjön ennek ténye, legnyilvánvalóbban mégis a mérnöki, illetve technikusi szemléletmódban figyelhető meg. Minél optimálisabbá tették a felnőttképzésre való jelentkezési feltételeket, arányaiban többen használják ki e hatalmas lehetőséget, szemben a 2005-ös EUROSTAT felmérésekkel, amikor mind a formális, mind pedig az iskolarendszeren kívüli 25-64 év közöttiek oktatásának tekintetében messze elmaradtunk az európai tagállamok 35-37 %-os átlagától.

Mindazok, akik nagyfokú érdeklődést tanúsítanak az informatikai eszközök folyamatos fejlesztései iránt, valamint jó kézügyesség mellett a fizikai számításoktól sem riadnak vissza, úgy már közvetlen érettségi után adott a lehetőség, hogy 1-2 éves képzés alatt magasépítő technikussá fejlesszék magukat. Az e hivatás mellett döntő diákságnak vélhetően az elhelyezkedési esélyei is magasabbak lesznek. Tekintve, hogy az egyetemeken minden évben emelik a felvételi pontszámok limitjét, így akik építészmérnöki, vagy más építészeti szakmacsoportba sorolható szakirányra kívánnák beadni jelentkezésüket, érdemes még egyszer átgondolni, ugyanis a fent említett építészeti szakterület egyben hiányszakmának is minősül. A kivitelezésért felelős fő-, valamint alvállalkozó cégek esetében elsősorban annak a szakembernek van kiemelt esélye a megpályázott állás betöltésére, aki átfogó szakismeret birtokában helyt tud állni nemcsak a mérnökök segédletével lefolytatott tervezési, hanem már a helyszínen is kulcsfontosságú ellenőrzési munkafolyamatokban, ahol részben a szakmunkásokkal és segédmunkásokkal való kapcsolat kialakítása is lényeges. Az országos havi bérezést ugyan jelentősen befolyásolja a telephely elhelyezkedése, ám minél tapasztaltabb kollégáról van szó, a fizetés szélső értéke annál magasabb, olykor elérheti akár egy hazai frissdiplomás építészmérnökét is.

Hol kínálkozik tanulási lehetőség?

Országos Képzési Jegyzék keretében természetesen több nagyvárosi központban adott a lehetőség, hogy megcsillogtathassák az érdeklődők szakmai rátermettségünket, melyet akár a nappali tagozatok mellett is szűk 2 év alatt elvégezhető 25 év alattiként. Megannyi, építőipari szakgimnáziumban tanulható magasépítő technikusi szakirány, köztük a Dél-Alföld legnagyobb városaként számon tartott Szegeden, ahol ugyanakkor helyi modern tudásközpontokban van lehetőség ingyen és bérmentve, akár két szakképesítést is esti tagozaton elvégezni, olvasható az Ingyenes OKJ Képzések honlapján. Megállapítható, hogy felnőttképzés keretében nemcsak költségmentesen, hanem lényegesen rövidebb idő alatt, a mérnöki feladatkörhöz merőben hasonló alaposságot, műszaki és számítástechnikai kompetenciákat megkövetelő munkafolyamatokat láthatnak el a szakemberek. Állásajánlatra pályázni akár közvetlen Szegeden is tudunk, hiszen a megyeszékhely egyik leglátogatottabb állásportálján (bővebben itt) mintegy 100 műszaki és mérnöki pozícióra várják a jelentkezőket, ugyanakkor a képzést vezető tanárok is készséggel segítenek a pályaorientációs kérdésekben és javaslattételben, megkönnyítve ezzel magát az álláskeresés folyamatát.

Dunaújváros munkaerőpiaci helyzete

Dunaújváros munkaerőpiaci helyzeteA legutóbbi adatok szerint egész Fejér megyében, azon belül pedig a Dunaújvárosi járásban is folyamatos csökkenő tendenciát mutat a munkanélküliség aránya. Míg a magyarországi foglalkoztatottsági ráta 60,6 százalék körül mozog, addig a térségben ez a szám 61,7 százalékos volt a legutóbbi felmérések alapján. Így tehát megállapítható, hogy a munkanélküliségi ráta az országos alatt van, emellett pedig további pozitívum, hogy a foglalkoztatottsági ráta az országoshoz viszonyítva alacsonyabb szintű.

Dunaújváros munkaügyi helyzetével kapcsolatban lényeges azonban említést tenni arról a tényről, hogy miért is alakulnak így az arányok a térségben; ez pedig a közfoglalkoztatottak számának folyamatos csökkenése miatt van. A 2014-es adatok szerint 5038 fő volt nyilvántartva közfoglalkoztatottként a megyében, ez a szám 2 éve már csak 3573 fő volt. Ez a változás annak tudható be, hogy a közfoglalkoztatásban dolgozók nagy arányban a versenyszférában kötöttek ki az elsődleges munkaerőpiacon.

A dunaújvárosi térségben a csökkenő munkanélküliség mellett a másik fennálló jelenség a munkaerőhiány problémája. A különféle munkaterületeken belül leginkább a kereskedelemnek, az építőiparnak, valamint a szolgáltató szektornak lenne szüksége szakképzett munkaerőre. Az építőipar ágán belül a legkeresettebb szakemberek a kőművesek és a burkolók; hiányuk akkora mértékű, hogy a regisztrált munkakeresők között egyáltalán nincsenek ilyen végzettséggel rendelkező, alkalmazható szakmunkások. Továbbá a kisebb vállalkozások munkaadói a festő és mázoló szakembereket keresik, a kereskedelmi ágon belül pedig a bolti eladók hiánya a legáltalánosabb probléma.

Míg a turizmus- és a szolgáltató szektoron belüli szakmákban nincs hiány a térségben, addig a diplomás végzettséggel rendelkezőeket folyamatosan keresik, azon belül is nagy arányban a gépészmérnököket, a villamosmérnököket és az informatikai mérnököket. Mint majdnem minden megyében, a dunaújvárosi térségben is nehéz összehozni a kínálatot a kereslettel, ám ezt a problémát a munkáltatók igyekeznek béremeléssel megoldani. A munkaerőhiány csökkentése céljából a megyei járási hivatalok illetékesei igényfelmérés céljából rendszeresen találkoznak a megyei vállalatokkal. Aktuális állás lehetőségekről itt tájékozódhat.

A térségben fellépő munkaerőhiány, a hiányszakmák számának növekedése annak is megtudható, hogy a gazdasági fejlődés mellett magas az országból történő elvándorlás aránya, valamint további oka a demográfiai hullámvölgy jelensége és a születések alacsony száma.

A 2017/2018-as évben a térségben számos szakma minősült hiányszakmának, ilyen szakemberek az asztalosok, a kőművesek, a gépi forgácsolók, a hegesztők, a villanyszerelők, a festők, a mázolók, a tapétázók. A hiányfoglalkozások közé sorolandó továbbá a gépi forgácsoló, a szerszámkészítő, a szociális gondozó- és ápoló, a gyakorló csecsemő- és kisgyermeknevelő, a gyakorló ápoló, az épület- és szerkezetlakatos, az ipari gépész, az útépítő, az autószerelő, a gyakorló mentőápoló, a húsipari termékgyártó. Továbbá ezen szakmunkások közé tartoznak a mezőgazdasági gépészek, a kistermelői élelmiszerellátók, a műanyag-feldolgozók, illetve a gépgyártás-technológiai technikusok is.